1. SZENTÍRÁS

A Szentírás - az Ó- és Újszövetség - Isten írott szava. Ő ihlette szent embereit, akik elmondták és leírták azt, amire a Szentlélek indította őket. Igéjében Isten mindent közölt az emberrel, amire szüksége van az üdvösséghez. A Szentírás az Ő akaratának tévedhetetlen kinyilatkoztatása. Ez a jellem hiteles mércéje, a tapasztalatok próbája, a hitelvek mérvadó kinyilatkoztatása és Isten történelmi cselekedeteinek megbízható feljegyzése.

2. SZENTHÁROMSÁG

Az Isten: egy Atya, Fiú és Szentlélek, a három örökkévaló személy egysége. Isten halhatatlan, mindenható, mindentudó, mindenek fölött való és mindig jelenlévő. Önmagáról adott kinyilatkoztatásából tudjuk, hogy Ő végtelen és meghaladja emberi felfogóképességünket. Örökké méltó az imádatra, csodálatra, és minden teremtmény szolgálatára.   

3. ATYA ISTEN

Isten, az örökkévaló Atya a teremtő, a Forrás, a Megtartó és Úr minden teremtmény fölött. Igazságos és szent; irgalmas és könyörületes; késedelmes a haragra, bővölködik állhatatos szeretetben és hűségben. A Fiúban és a Szentlélekben megnyilatkozó tulajdonságok és erők szintén az Atya kinyilatkoztatásai.

4. FIÚ ISTEN

Az örökéletű Fiú - Isten, aki testet öltött Jézus Krisztusban. Őáltala teremtetett minden, Benne nyilvánvalóvá lett Isten jelleme, Általa beteljesedett az emberiség megváltása és Általa ítéltetik meg a föld. Az örökké igaz Isten igaz emberré lett Jézus Krisztusban. A Szentlélek által fogantatott és Szűz Mária szülte. Emberként élt; mint ember megkísértetett, de tökéletes megtestesítője volt Isten igazságosságának és szeretetének. Csodái tanúsították Isten hatalmát, és bizonyították, hogy Ő a megígért Messiás. Önként vállalta a szenvedést és a kereszthalált helyettünk, a mi bűneinkért; feltámadt a halálból és közbenjár értünk a mennyei szentélyben. Újra eljön dicsőségben, hogy népét végleg megszabadítsa, és mindent újjátegyen.

5. SZENTLÉLEK ISTEN

Az örökkévaló Szentlélek Isten együttműködött az Atyával és a Fiúval a teremtésben, a testetöltésben és a megváltásban. Ő ihlette a Szentírás íróit, Ő hatotta át Krisztus életét erővel. Ő vonzza és győzi meg az embereket, és megújítja, és Isten képére formálja azokat, akik erre vágyakoznak. Azért küldte el az Atya és a Fiú, hogy mindig gyermekeivel legyen. A Szentlélek ad az egyháznak lelki ajándékokat és arra képesíti, hogy Krisztus tanújaként szolgáljon. A Szentírással összhangban Ő vezet el minden igazságra.

6. TEREMTÉS

Isten mindenkinek Teremtője. A Szentírásban kinyilatkoztatta teremtő munkájának hiteles történetét. Hat nap alatt alkotta az Úr a mennyet, földet és minden földi élőlényt; a hét hetedik napján megpihent. Ezt a napot - a szombatot - tette teremtői munkájának örök emlékezetéül. Az első emberpár, mint a teremtés koronája Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. Nekik adatott a föld feletti uralom és az ő felelősségük volt, hogy vigyázzanak rá. Amikor a teremtés befejeződött, Isten dicsősége kijelentette: '... ímé igen jó'.

7. AZ EMBER TERMÉSZETE

Az első emberpár Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. Mint személy, hatalmat és szabadságot kapott, hogy gondolkodhasson és cselekedhessen. Az ember oszthatatlan egység: test, lélek és szellem. Bár szabad lénnyé teremtetett, mégis Istentől függ. Amikor ősszüleink nem engedelmeskedtek Istennek és megtagadták Istentől való függőségüket, elveszítették Isten előtti kiváltságukat. Isten képe összetört bennük, és a halál hatalmába kerültek. Utódaik ezt a megromlott természetet és ennek következményeit örökölték. Gyengeségekkel és bűnös hajlamokkal születnek. De Isten megbékéltette a földet magával Krisztusban, és Szentlelke által a bűnbánó, halandó emberben helyreállítja Alkotónk képmását. Isten az embert dicsőségére teremtette és azért hívta el, hogy szeressék Őt és egymást, és viseljenek gondot környezetükre.

8. A NAGY KÜZDELEM

Az emberiség is belebonyolódott az Isten és Sátán közötti nagy küzdelembe, ami Isten jelleme, törvénye és a világmindenség fölötti uralom kérdése körül forog. A konfliktus a mennyben kezdődött, amikor egy szabad akaratú teremtett lény önmagát felmagasztalva Isten ellenségévé, Sátánná vált, és az angyalok egy részét is fellázította. Lehozta a földre a lázadás szellemét, amikor Ádámot és Évát bűnbe vitte. A bűn okozta az emberiség életében az istenképűségünk összetörését, a teremtett világ rendjének felbomlását és a teljes pusztulást a vízözön idején. Az egész teremtett világ figyeli ezt az egész világegyetemet érintő küzdelmet, amelynek színtere a föld. De Isten szeretete végül is igazolódik. Krisztus, hogy segítse népét a harcban, elküldi Szentlelkét és a jó angyalokat, akik az üdvösség útjára vezetnek, védenek és megoltalmaznak.

9. KRISZTUS ÉLETE, HALÁLA ÉS FELTÁMADÁSA

Jézus Krisztus tökéletesen engedelmeskedett Isten akaratának. Isten bűneink jóvátételének egyetlen módját Krisztus életével, szenvedésével, halálával és feltámadásával adta, hogy azoknak, akik hittel elfogadják ezt a váltságot, örök életük lehessen, és az egész teremtett világ jobban megérthesse a Teremtő állandó és szent szeretetét. Ez a tökéletes engesztelés igazolja Isten törvényének igazságosságát és könyörületes jellemét, mert elítéli ugyan bűnünket, de meg is bocsátja. Krisztus halála helyettesítő és engesztelő, megbékéltető és átalakító. Krisztus feltámadása Istennek a gonosz erők feletti diadalát hirdeti. Azoknak, akik a megváltást elfogadják, végső győzelmet biztosít a bűn és a halál felett. Nyilvánvalóvá teszi Jézus Krisztus hatalmát, aki előtt mennyen és földön minden térd meghajol.

10. A MEGVÁLTÁS ÉLMÉNYE

Isten állandó szeretetéből és kegyelméből Krisztust, Aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy Őbenne Isten igazsága legyünk. A Szentlélek vezetésével tudatára ébredünk szükségünknek, beismerjük bűnösségünket, megbánjuk vétkeinket és hiszünk Jézusban, mint Urunkban és Krisztusunkban, Aki példaképünk és meghalt helyettünk. A megváltás a hit által a mienk, amiben az ige isteni ereje által Isten kegyelmi ajándékaként részesültünk. Krisztus megigazít bennünket, Isten pedig fiaivá és leányaivá fogad, valamint megszabadít a bűn uralma alól. A Lélek által újjászületünk és megszentelődünk. A lélek megújítja elménket, beírja Isten szeretet-törvényét szívünkbe, és ha benne maradunk, erőt ad a szent élet folytatásához. Az isteni természet részesei leszünk, és bizalmunk lehet a megváltásban most és az ítéletkor.

11. AZ EGYHÁZ

Az egyház a hívők közössége, akik Jézus Krisztust Uruknak és megváltójuknak vallják. Az Ótestamentum korában élő népe folytatásaként Isten bennünket is a világból hívott ki. Az istentiszteletre, a közösségvállalásra, az Ige meghallására, az úrvacsora megünneplésére való hirdetésére léptünk közösségre egymással. Az egyház megbízatását Krisztustól - a testet öltött Igétől - és a Szentírásból, az írott Igéből kapta. Az egyház Isten családja. Isten gyermekeivé fogadta tagjait, akik a megújított szövetség szerint élnek. Az egyház Krisztus teste, a hit közössége, amelynek Krisztus a feje. Az egyház Krisztus menyasszonya, akiért meghalt, hogy megtisztítsa és megszentelje azt. Diadalmas visszatértekor egy dicsőséges egyházat állít maga elé, minden korból azokat a hívőket, akiket vérén megváltott, akiken nincs szeplő vagy sömörgőzés, hanem szentek és feddhetetlenek.

12. A MARADÉK ÉS KÜLDETÉSE

Azok alkotják az egyetemes egyházat, akik őszintén hisznek Krisztusban; de az utolsó időkben, amikor a hitehagyás kiteljesedik, lesz egy maradék nép, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét. Ez a maradék hirdeti az ítélet elérkezését, a Krisztus általi megváltást és Krisztus második eljövetelét. A Jelenések könyve tizennegyedik fejezetében található három angyal jelképezi ezt az üzenetet, ami a mennyben folyó ítélet idején hangzik el és bűnbánatot, valamint megújulást eredményez a földön. Ez az üzenet minden hívőt felhív arra, hogy vegyen részt az evangélium világszéles hirdetésében.

13. KRISZTUS TESTÉNEK EGYSÉGE

Az egyház egy test, amelynek sok tagja van, akiket Isten kihívott minden nemzetből, ágazatból, nyelvből és népből. Krisztusban újjáteremttettünk. Az egyházat nem oszthatják meg faji, kulturális, műveltségi különbségek. Nem lehet szétválasztani bennünket: alacsonysorsúakat és magasabb osztályhoz tartozókat; szegényeket és gazdagokat; férfiakat és nőket. Krisztusban mindannyian egyenlőek vagyunk, akiket Vele és egymással egy Lélek tart közösségben. Részrehajlás és fenntartás nélkül szolgálnunk kell. Minket is szolgálnak. A Szentíráson keresztül - amelyben Jézus Krisztus önmagát nyilatkoztatta ki - mindannyian ugyanannak a hitnek és reménységnek vagyunk részesei, és ezt bizonyságul hirdetjük mindeneknek. Ennek az egységnek forrása a Szentháromság egylényegűségében van, Aki gyermekének fogadott minket.

14. KERESZTSÉG

A keresztség által megvalljuk Jézus Krisztus halálába és feltámadásába vetett hitünket, és bizonyságot teszünk arról, hogy meghaltunk a bűnnek és új életben akarunk járni. Tehát elfogadjuk Krisztust Urunknak és Megváltónknak, az Ő gyermekei leszünk és az Ő egyházának tagjaivá fogadnak. A keresztség Krisztussal való szövetségünknek, bűneink bocsánatának a jelképe, és annak, hogy a Szentlelket befogadtuk. Vízbemerítéssel történik. Feltétele a Jézusban való hit és az egyértelmű bűnbánat. Megelőzi a Szentírás tanulása, és a tanítások elfogadása.

15. ÚRVACSORA

Az úrvacsorában Jézus Testének és vérének jelképeiben részesülünk. Ez hittapasztalat Urunkkal és Megváltónkkal. Alkalmat ad népének a Krisztussal való bensőséges kapcsolat tapasztalására. Mivel mi is részesedtünk benne, az Úr halálát örömmel hirdetjük egészen visszajöveteléig. Az úrvacsorára önvizsgálattal készülünk, bűneinket megvalljuk és megbánjuk. A Mester a lábmosás szolgálatát is elrendelte, hogy rámutasson a megtisztulás megújításának szükségére. Ezzel fejezte ki azt a kívánságát, hogy krisztusi alázatossággal szolgáljuk egymást, és szeretetben egyesítsük szíveinket. Minden hívő keresztény részesülhet úrvacsoránkból.

16. LELKI AJÁNDÉKOK ÉS SZOLGÁLATOK

Isten minden korban felruházta egyházának minden tagját lelki ajándékokkal, hogy szeretetszolgálatukkal a gyülekezet közösségében az egész emberiség jólétén munkálkodjanak. A Szentlélek - aki a saját akarata szerint jutalmaz minden tagot - ezekkel az ajándékokkal biztosítja azokat a képességeket és szolgálatokat, amelyek az egyház isteni feladatainak betöltéséhez szükségesek. A Szentírás szerint ide tartozik a hit, a gyógyítás, a prófétálás, az igehirdetés, a tanítás, az irányítás, megbékéltetés, könyörületesség, önfeláldozó szolgálat, az irgalmasság a segítségvállalásban és az emberek bátorítása. Néhány tagot Isten Lelke elhívott, és olyan feladatok megoldására tette képessé, amelyek az egyházban elfogadottak. Ezeknek a lelkészi, evangélistai, apostoli és tanítói szolgálatoknak az a célja, hogy felfegyverkezzék a tagokat a szolgálatra, és az egyházat a lelki érettség fokára segítsék, és egységet teremtsenek a hitben és Isten ismeretében. Ha a tagok - mint Isten sokféle kegyelmének hűséges sáfárai - alkalmazzák ezeket a lelki ajándékokat, akkor megvédik az egyházat a téves tantételek romboló hatásától, és Isten segítségével növekedni és erősödni tud a gyülekezet a hitben és a szeretetben.

17. PRÓFÉTASÁG AJÁNDÉKA

A prófétaság is a Szentlélek ajándékai közül való. Ez a maradék egyház ismertetőjele, ami Ellen Gould White szolgálatában testesült meg. Ő Isten követe volt; írásai az igazság állandó, mérvadó forrásai és vigasztalást, áldást, vezetést, tanítást és útbaigazítást adnak a gyülekezetnek. Írásai azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a Biblia az a zsinórmérték, amivel minden tanítást és tapasztalatot meg kell vizsgálni.

18. ISTEN TÖRVÉNYE

Isten törvényének legfontosabb alapelveit a Tízparancsolat foglalja össze. Krisztus életében ez a törvény valósult meg. Isten szeretetét, akaratát, az ember magatartására és kapcsolataira vonatkozó szándékát fejezi ki. Összekapcsolja egymással az embereket minden korban. Ez a törvény az alapja ennek a szövetségnek, amelyet Isten népével kötött, és Isten ítéleteinek is ez a mértéke. A Szentlélek segítségével rámutat a bűnre, és vágyat ébreszt a Megváltó után. A megváltás nem cselekedetekért, hanem kegyelemből adatik, és a kegyelem gyümölcse a Tízparancsolat betartása. Az engedelmesség erősíti a keresztény jellemet és boldogságot ad. Ez bizonyítja szeretetünket Isten iránt és felelősségvállalásunkat embertársainkért. Az engedelmes hit Krisztus élet-átalakító hatalmát mutatja be és így erősíti a keresztény bizonyságtétel erejét is.

19. SZOMBAT

A gondviselő teremtő a teremtés hat napja után a hetedik napon megpihent, és a szombatot minden ember számára a teremtés emlékünnepévé tette. A negyedik parancsolat Isten megmásíthatatlan törvényének része, ezért igényt tart a szombatra, a hetedik napra, mint a nyugalom, az imádat napjára. Ez a nap a szombat Urának, Jézus Krisztusnak tanításával és cselekedeteivel összhangban lévő szolgálat ideje. A szombat az Istennel és egymással való bensőséges kapcsolat gyönyörűséges napja, Krisztusban történt megváltásnak szimbóluma, megszentelődésünk jele, hűségünk záloga és Isten eljövendő örök országának előíze. Az Isten és népe közötti szövetség örökérvényű jele a szombat. Isten teremtő és megváltó cselekedeteinek ünneplése - ami estétől estéig, naplementétől naplementéig tartó szent időszak - örömteli kötelességünk.

20. SÁFÁRSÁG

Isten sáfárai vagyunk. Időt és alkalmakat, képességeket és javakat, a föld áldásait és erőforrásait Isten ránk bízta. Felelősséggel tartozunk Neki ezeknek helyes használatáért. Isten és embertársaink hűséges szolgálatával, a tizedfizetéssel és adakozással - ami az evangélium hirdetését és az egyház támogatását, gyarapítását szolgálja - elismerjük Isten mindenre kiterjedő tulajdonságát. A sáfárság kiváltság, amit azért kaptunk Istentől, hogy szeretettel munkálkodjunk embertársainkért, és önzésünkön, mohóságunkon győzedelmeskedjünk. A sáfár örül azoknak az áldásoknak, amelyeket hűséges szolgálata által mások kapnak.

21. KERESZTÉNY MAGATARTÁS

Isten azért hívott el minket, hogy istenfélő emberek módjára a mennyei alapelvekkel összhangban gondolkozzunk, érezzünk és cselekedjünk. Csak olyan dolgokkal foglalkozzunk, ami életünkben krisztusi tisztaságot, egészséget és örömet ad, hogy a Lélek megteremhesse bennünk Urunk jellemét. Ez azt jelenti: szórakozásunk és kikapcsolódásunk legyen a keresztény jó ízlés és szépség legmagasabb fokán. Öltözetünknek egyszerűnek, szerénynek, ízlésesnek kell lennie, figyelembe véve a kulturális különbségeket is, olyan keresztényekhez méltóan, akiknek igazi szépsége nem külső ékességükben, hanem egy szelíd, csendes lélek hervadhatatlan díszében rejlik. Ez azt is jelenti, hogy kötelesek vagyunk testünkre értelmesen gondot viselni, mivel ez a Szentlélek temploma.  
A szükséges kikapcsolódás és pihenés mellett a lehető legegészségesebb étrendet kell elfogadnunk, és a Szentírásban tisztátalannak mondott ételektől tartózkodnunk kell. A szervezetünkre ártalmas alkoholtartalmú italoktól, a dohányzástól, a gyógyszerek felelőtlen használatától és a kábítószerektől is tartózkodnunk kell. Foglalkozzunk olyan dolgokkal, amelyek gondolatainkat és testünket Krisztushoz hasonlóvá formálják. Krisztus azt akarja, hogy egészségesek, boldogok és jók legyünk.

22. HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD

A házasságot, a férfi és a nő közötti életre szóló szeretetközösséget Isten alkotta Édenben, Jézus pedig megerősítette. A keresztény ember szerint a házasság Isten ügye is, nemcsak a házasfeleké, ezért szoros hitű partnerek között ajánlatos kötni. A kölcsönös kötelességvállalás, a szeretet, a becsületesség, a tiszteletadás építi ezt a kapcsolatot, melynek eredménye szeretet, szentség, bensőséges kapcsolat egymással, Krisztussal és egyházával. Jézus a válásról azt tanította, hogy házasságtörést követ el az, aki elválik házastársától - kivéve paráznaság miatti válást - és mással házasodik össze.
Noha nem minden családi kapcsolat ideális, de a Szentlélek vezetésével és a gyülekezet segítségével a házasfelek között szeretetközösség jöhet létre, ha teljesen rábízzák magukat egymásra a Krisztusban. Isten megáldja a családot, és azt akarja, hogy tagjai tökéletes jellembeli érettséggel segítsék egymást. A szülők tanítsák meg gyermekeiket Isten szeretetére és a Neki való engedelmességre. Példájukkal, szavaikkal világítsanak rá arra, hogy Isten szerető nevelő, örökké figyelmes, törődő, Aki azt akarja, hogy az Ő testének - Isten családjának - a tagjai legyünk. A családi kapcsolatok elmélyülése egyik ismertető jele az utolsó idők evangéliumhirdetésének.

23. KRISZTUS SZOLGÁLATA A MENNYEI TEMPLOMBAN

Van szentély a mennyben, az igazi templom, melyet Isten állított fel, nem ember. Itt Krisztus érettünk közbenjár, hogy a kereszten feláldozott életének kincseit - a megváltást - minden hívőnek hozzáférhetővé tegye. Mennybemenetelekor nagy Főpapunkká lett, és megkezdte közbenjárói szolgálatát. Engesztelő szolgálatának második - utolsó szakaszát a 2300 éves prófétai idő lejártakor, 1844-ben kezdte el. A földi szentélynek az engesztelés napján történő megtisztítása minden bűnünk végső elrendezését, a vizsgálati ítéletet jelképezte. A szentély egy áldozati állat vérétől tisztult meg a jelképes szolgálat rendje szerint, a mennyei szentélyt viszont Jézus vérének tökéletes áldozata tisztítja meg.

A vizsgálati ítélet a mennyei lények előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy kik alszanak Krisztusban, tehát kik méltók az első feltámadásra. Ez hozza napvilágra azt is, hogy az élők közül kik maradtak meg Krisztusban, kik tartották meg Isten parancsolatait és Jézus hitét, és ezért Őbenne készek az elragadtatásra Isten örök országába. Isten igazságosságát érvényesíti ez az ítélet, mert megtartja azokat, akik Jézusban hisznek. Hirdeti, hogy az uralom azoké lesz, akik hűségesek maradtak Istenhez. Amikor Krisztus ezt a szolgálatát befejezi a második advent előtt, az emberiség próbaideje lejár.

24. KRISZTUS MÁSODIK ELJÖVETELE

Krisztus második eljövetele az egyház áldott reménysége, az evangélium csúcspontja. A Megváltó valóságosan, személyesen, láthatóan, az egész világra érvényesen fog eljönni. Amikor visszatér, feltámadnak a halott igazak, és az élő igazakkal együtt megdicsőülnek, és a mennybe ragadtatnak. Az élő gonoszok meghalnak. Krisztus eljövetele már a küszöbön áll; ezt mutatja a világ helyzete és az is, hogy a legtöbb prófécia már beteljesedett. Ennek az eseménynek az idejét Isten nem jelentette ki, ezért az Ige buzdít minket, hogy legyünk készen minden időben.

25. HALÁL ÉS FELTÁMADÁS

A bűn zsoldja a halál. De az egyedül halhatatlan Isten meg fogja adni megváltottainak az örök életet. Addig a napig a halál csak alvás az embereknek. Amikor a mi életünk Ura Krisztus megjelenik, a feltámadt igazak az élő igazakkal együtt megdicsőíttetnek és elragadtatnak, hogy Urukkal találkozzanak. A második feltámadás - a gonoszoké - ezer év múlva megy végbe.

26. A MILLENNIUM ESEMÉNYEI, ÉS A BŰN VÉGE

A millennium Krisztusnak és az Ő szentjeinek az első és a második feltámadás közötti ezeréves mennyei uralma. Ez idő alatt a bűnös halottak megítéltetnek; ekkor a földön pusztaság lesz, nem élnek emberek, csak Sátán és angyalai lakják. Végül a szent város Krisztussal és az Ő szentjeivel leereszkedik a mennyből a földre. Ekkor feltámadnak a halott gonoszok. Sátán angyalaival körülveszi a várost, de Isten tüzet bocsát le, ami elemészti őket, és a földet megtisztítja. Így a világegyetem örökre megszabadul a bűntől és a bűnösöktől.

27. ÚJ FÖLD

Az újföldön, ahol az igazak lakoznak, Isten örökkévaló otthont, az örök élethez tökéletes környezetet, szeretetet és örömöt, valamint az Ő jelenlétében tanulást biztosít a megváltottaknak. Isten lakozik népével, ahol nem lesz szenvedés és halál. A nagy küzdelem befejeződik, és nem lesz többé bűn. Élő és élettelen hirdetni fogja, hogy Isten a szeretet; és Ő mindörökké uralkodik. Ámen.